>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Tárgymutató: OKTATÁS >> >> Oktatás, középfokú

A bajai III. Béla Gimnáziumban - az országban elsőként - beindult az első német párhuzamos osztály. Minden tantárgyat német nyelven tanítottak, kivéve a magyar nyelv és irodalmat. Igazgatója 1956-tól 1973-ig Schwalm Pál (Paul Schwalm) volt. (1959. március 3-án az iskola Német Nyelvű Gimnázium néven önálló intézménnyé vált, majd 1960. október 29-én felvette a Frankel Leó Német Nyelvű Gimnázium nevet.) Ugyanekkor indult be középfokú képzésként a Teleki Blanka Tanítóképzőben 21 diákkal a tanítóképzés. Ez utóbbi csak az egyetemi képzés beindulásával szűnt meg az 1959/60-as tanévben. Ugyancsak ebben a tanévben kezdte meg működését a Pécsi Tanárképző Főiskolán az első német tanszék, melynek tanszékvezetője Vargha Károly (Karl Vargha) lett.

Pécsbányatelepen német gyakorló általános iskola indult, hogy lehetővé tegye a pedagógiai főiskola és tanítóképző végzőseinek oktatási gyakorlatát.

Az Oktatásügyi Minisztérium arról rendelkezett, hogy szeptembertől Budapesten, Kőszegen és Pécsett egy-egy gimnáziumban német nyelvű párhuzamos osztályokat kell beindítani.

Pécsett (Leőwey Klára Gimnázium), Kőszegen (Jurisics Miklós Gimnázium), és Budapesten (Eötvös József Gimnázium) német oktatási nyelvű párhuzamos osztályokat indítottak. A német nemzetiségi oktatás aktuális statisztikai mutatói: 17 nyelvoktató óvoda, 150 általános iskola több mint 12 000 tanulóval (ebből 4-ben, Ágfalván, Eleken, Garán, Pécsbányatelepen németül folyt az oktatás), 4 német gimnázium, 1 pedagógiai főiskola Pécsett, 3 egyetemi német tanszék, Budapesten, Debrecenben és Szegeden.

Önálló intézet lett a bajai gimnázium. Ez lett első önálló német gimnázium. Elődjét 1956-ban alapították, és párhuzamos osztályok működtek benne. A megnyitón részt vett Wild Frigyes, Kovács Péter és Rudolf Helmer, az NDK nagykövete.

A bajai német nyelvű gimnázium első végzős évfolyamának ballagása 17 fiatallal.

Bevezetésre került a kétnyelvű oktatás a nemzetiségi gimnáziumokban. A reál szakokat tanították magyarul.

Wild Frigyes Neue Zeitung-beli tanévzáró előtti írásában kiemelte a kétnyelvűség előnyeit. Eszerint a német gimnáziumokban a fontos dolgokat magyarul is megtanítják, hogy a tanulókat ezzel is felkészítsenek a hétköznapi élet kihívásaira.

Mivel az Eötvös József Gimnáziumban megszűnt a német párhuzamos osztály, a helyét a jövőben fokozatosan átvette a Kossuth Gimnázium. Ebben az évben iskolázták be az Eötvösbe az utolsó osztályt, amely az 1974/75-ös tanévben érettségizett le.

Aktuális oktatási statisztika: 34 óvoda 1200-1300 gyerekkel, 142 nyelvoktató általános iskola 10 644 tanulóval, 2 kéttannyelvű 105 tanulóval, 3 gimnázium 182 tanulóval.

A budapesti Eötvös József Gimnáziumban az utolsó évfolyam is leérettségizett. Helyét a Kossuth Lajos Gimnázium vette át az 1971/71-es tanév óta, felmenő rendszerben.